Egy építkezés vagy felújítás előtt valószínűleg te is rákeresel arra, milyen tapasztalatai vannak másoknak az adott technológiával.
Ha például a purhab szigetelés vélemények között kezdesz böngészni, néhány perc alatt egymásnak teljesen ellentmondó tapasztalatokkal találkozhatsz.
Google, Facebook-csoportok, fórumok, Reddit: néhány perc alatt szinte minden építőanyagról találni lelkes ajánlást és olyan véleményt is, ami után az ember inkább hozzá sem merne nyúlni.
A purhab szigetelés különösen jó példa erre.
„Beázás esetén elrohad mögötte a fa.”
„Sokkal tűzveszélyesebb a kőzetgyapotnál.”
„A helyszínen kotyvasztják.”
“Úgyis beköltöznek az egerek.”
Elsőre mind a négy állítás elég riasztóan hangzik.
Csakhogy az épületszigetelés ritkán olyan egyszerű, hogy egyetlen mondatból el lehessen dönteni, jó vagy rossz egy technológia. Nem mindegy, milyen szerkezetről beszélünk, milyen típusú purhab kerül rá, milyen állapotban van a fogadófelület, hogyan épül fel a teljes rétegrend, hogyan kezeli a szerkezet a párát és a nedvességet, illetve az sem, hogyan történik maga a kivitelezés.
Nézzük meg ezért közelebbről a leggyakoribb internetes állításokat.
„Ha beázik a tető, elrohad a fa a purhab mögött”
Ez az egyik legtöbbször előkerülő félelem tetőtéri purhab szigetelésnél.
Van mögötte valós műszaki kérdés, de önmagában így kijelentve félrevezető.
A fa tartósan magas nedvességtartalom mellett valóban károsodhat. Ez azonban nem kizárólag a purhabhoz kapcsolódó probléma. Egy rosszul kialakított tető, hibás fedés, beázás, páralecsapódás vagy nem megfelelő páratechnikai rétegrend más szigetelőanyag mellett is problémát okozhat.
Fontos azonban különválasztani három dolgot: a beázást, a páradiffúziót és a páralecsapódást.
Ha egy hibás tetőn keresztül folyékony víz jut a szerkezetbe, az nem páratechnikai kérdés, és ezt semmilyen hőszigetelés nem fogja megoldani. Először a vízbejutás okát kell megszüntetni, és ellenőrizni kell a szerkezet állapotát.
Purhabot ezért sem célszerű nedves, aktívan beázó vagy szerkezetileg problémás tetőre egyszerűen ráfújni.
A szigetelés előtt meg kell vizsgálni a fogadófelületet és a tetőszerkezet állapotát, a rétegrendet pedig úgy kell kialakítani, hogy a szerkezet nedvességtartalma hosszú távon is megfelelő maradjon.
És itt jön képbe az is, hogy nyitott vagy zárt cellás purhabról beszélünk.
A két habtípus között nem minőségi rangsor van: eltérő műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért más-más szerkezetben lehetnek megfelelőek. A nyitott cellás hab páraáteresztőbb réteget képez, míg a zárt cellás hab párával szemben lényegesen zártabb. Hogy melyik alkalmazható biztonságosan, azt mindig a teljes szerkezet és rétegrend alapján kell eldönteni.
Az sem dönthető el pusztán abból, hogy purhab kerül egy szerkezetbe, szükség van-e külön párafékező vagy párazáró rétegre. Ez függ többek között a habtípustól, a rétegvastagságtól, a szerkezet többi rétegétől, a belső páraterheléstől és a kiszáradás lehetőségétől.
Kapcsolódó tartalmaink:
Mit tegyél, ha beázik a tető?
Nem csak a centiméter számít: mitől lesz jó a purhab szigetelés?
„A purhab sokkal tűzveszélyesebb, mint a kőzetgyapot”
Itt már fontos pontosítani.
A kőzetgyapot nem éghető ásványi szigetelőanyag, tehát ebből a szempontból valóban más kategóriát képvisel, mint a purhab. A purhab nem nem-éghető anyag, ezért nincs értelme azt állítani, hogy tűzvédelmi tulajdonságai megegyeznek a kőzetgyapotéval.
Ebből azonban még nem következik az, hogy egy purhabbal szigetelt épület automatikusan „tűzveszélyes”.
Az épület tűzbiztonságát ugyanis nem egyetlen anyag alapján ítéljük meg. Számít a teljes rétegrend, a burkolat, az alkalmazott purhab típusa és minősítése, valamint az is, hogyan alakították ki például a kémények, elektromos vezetékek, kötődobozok és egyéb hőtermelő elemek környezetét.
Vagyis itt sem az a jó kérdés, hogy:
„Ég-e a purhab?”
Hanem inkább az, hogy:
„Az adott szerkezetben megfelelő anyaggal és megfelelő tűzvédelmi kialakítással építették-e be?”
Erről korábban külön is írtunk:
Purhab és a tűzállóság – mit jelent valójában a B2-es besorolás?
A purhabot nem érdemes tűzvédelmi szempontból a kőzetgyapottal azonos tulajdonságúnak beállítani. Ugyanakkor egy épület biztonságát sem lehet kizárólag egyetlen beépített anyag tulajdonságából levezetni.
A témáról videót is készítettünk, ahol közvetlen láng mellett mutatjuk meg az anyag viselkedését.
https://youtube.com/shorts/M-LOZD26LYU?feature=share
„A helyszínen kotyvasztják össze”
Talán ez az egyik legérdekesebb megfogalmazás, mert van benne egy igaz állítás, csak a következtetés nem stimmel.
A professzionális szórt poliuretán hab valóban két komponensből készül, amelyek a kivitelezés során találkoznak egymással.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kivitelező két vödör fölött eldönti, miből mennyit önt össze.
Professzionális nagynyomású rendszereknél a komponenseket külön tartályokból szabályozott gépi rendszer továbbítja fűtött tömlőkön keresztül a szórópisztolyhoz. A komponensek meghatározott arányban találkoznak, majd a kémiai reakció során kialakul maga a hab.
Ez a szórt purhab technológia működési elve.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy a hab a helyszínen készül-e el, hanem az, hogy:
- milyen alapanyaggal dolgozik a kivitelező,
- megfelelő gépet és technológiát használ-e,
- megfelelően van-e beállítva a rendszer,
- alkalmas-e a fogadófelület,
- és betartja-e a gyártói technológiai előírásokat.
A komponensek aránya és hőmérséklete, a fogadófelület hőmérséklete és nedvességtartalma, valamint az egy menetben felvitt réteg vastagsága is hatással lehet a végeredményre.
A komponensek aránya, hőmérséklete, a fogadófelület hőmérséklete és nedvességtartalma, valamint az egy menetben felvitt réteg vastagsága is hatással lehet a végeredményre. A túl vastag réteg vagy a hibás feldolgozás például minőségi problémát okozhat.
Vagyis a helyszíni reakció nem „sufnituning”, hanem a szórt purhab technológia alapja.
A különbség a kontrollált technológia és a kontár kivitelezés között van.
„A purhabba úgyis beköltöznek az egerek”
Ez is rendszeresen előkerül a purhab szigetelésről szóló vélemények között.
Érdemes már az elején tisztázni: a purhab hőszigetelő anyag, nem kártevőirtó vagy rágcsálóvédelmi rendszer. Olyan hőszigetelő anyag, amely önmagában százszázalékos védelmet biztosít minden rágcsáló és kártevő ellen, gyakorlatilag nincs.
Ha egy állat be tud jutni a tetőszerkezetbe vagy a padlásra, többféle építőanyagot is képes megrágni vagy károsítani.
A purhab egyik előnye, hogy összefüggő, hézagmentes réteget képez, így megfelelő kivitelezés esetén kevesebb olyan rés vagy üreg maradhat, amely könnyű közlekedési útvonalat vagy búvóhelyet biztosít.
Ez azonban nem helyettesíti a kártevők elleni megfelelő védelmet. Ha már aktív rágcsálóprobléma van, először a mentesítést és a bejutási pontok feltárását kell megoldani. Az ereszeket, tetőcsatlakozásokat, nyílásokat és egyéb bejutási pontokat pedig szükség esetén mechanikailag, például megfelelő hálóval vagy lemezzel is védeni kell.
Vagyis nem érdemes azt várni a purhabtól, hogy megoldjon egy olyan problémát, amelynek oka valójában az, hogy a kártevő be tud jutni az épületbe.
A témával részletesebben is foglalkoztunk, olvasd tovább a cikket:
Megoldást jelent-e a purhab szigetelés rágcsálók ellen?
„Ha egyszer ráfújták, utána már soha nem lehet hozzányúlni a tetőhöz”
Ez is gyakran túlzó formában jelenik meg.
Tény, hogy a purhab közvetlenül hozzátapad a megfelelően előkészített fogadófelülethez. Ha később egy szerkezeti elemet kell cserélni vagy egy adott területet kell feltárni, az érintett részen a habot is el kell távolítani.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tető javíthatatlanná válik.
Az érintett terület feltárható, a szükséges javítás elvégezhető, majd a szigetelés helyreállítható.
Ami viszont valóban fontos: egy ismerten rossz állapotú tetőszerkezetet nem szabad szigeteléssel egyszerűen eltakarni. Ha korhadás, aktív beázás, nedves fa vagy más szerkezeti hiba látható, először azt kell rendezni.
A purhab ugyanis nem tetőjavítás helyett kerül fel, hanem egy megfelelő állapotú vagy előzetesen helyreállított szerkezet hőszigetelő rétegeként. Ugyanezért fontos az is, hogy a megfelelő habtípust a megfelelő helyre válasszuk. Például egy párával szemben zártabb rendszer rosszul megtervezett tetőrétegrendben korlátozhatja a szerkezet kiszáradásának lehetőségét.
Ezért nem elég azt eldönteni, hogy „purhab legyen”. Azt kell eldönteni, hogy az adott szerkezethez milyen rendszer és milyen rétegrend megfelelő.
Egy kommentből ritkán derül ki a teljes történet
A fórumok és közösségi oldalak egyik nagy előnye, hogy valódi tapasztalatokat lehet olvasni rajtuk.
A hátrányuk pontosan ugyanez.
Egy hozzászólásból általában nem derül ki:
- milyen purhabot használtak,
- nyitott vagy zárt cellás anyagról volt-e szó,
- milyen szerkezetre került,
- milyen állapotban volt előtte a tető vagy a fogadófelület,
- hogyan épült fel a teljes rétegrend,
- volt-e előzetesen beázás vagy más nedvességprobléma,
- milyen alapanyaggal dolgoztak,
- hogyan történt a kivitelezés,
- és egyáltalán valóban a purhab okozta-e a problémát.
Ezért egy negatív tapasztalatot sem érdemes lesöpörni az asztalról. De ugyanilyen hiba lenne egyetlen esetből minden purhabos szigetelésre következtetni.
Egy szakmailag helyesen megtervezett rendszer és egy rosszul megválasztott vagy rosszul kivitelezett purhab szigetelés között jelentős különbség lehet.
Nem az a kérdés, hogy „jó-e a purhab”
Sokszor ezt kérdezik tőlünk elsőként.
Pedig ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy:
A te házadnál, a te szerkezetedhez és ahhoz a problémához, amit szeretnél megoldani, megfelelő választás-e?
Egy tetőtér, egy fafödém, egy betonfödém, egy csarnok, egy lemezszerkezet vagy egy aljzat teljesen eltérő műszaki feladat.
Van, ahol nyitott cellás purhab lehet megfelelő választás.Máshol zárt cellás rendszer indokolt. És olyan helyzet is létezik, ahol előbb egy másik szerkezeti vagy nedvességi problémát kell megoldani, és csak utána érdemes a szigeteléshez hozzányúlni.
A nyitott és zárt cellás purhab között nem az a kérdés, melyik a „jobb”. Más műszaki feladatokra valók. A döntést a teljes szerkezet, a rétegrend, a páratechnika, a terhelés, a fogadófelület állapota és a későbbi használat együtt határozza meg.
Ezért nálunk a munka nem a szórópisztoly bekapcsolásával kezdődik!
Először azt kell megérteni, milyen problémát szeretnénk megoldani, milyen szerkezettel állunk szemben, és ahhoz milyen szigetelési rendszer működhet megfelelően hosszú távon.
Ha pedig legközelebb azt olvasod egy kommentben, hogy: „Purhab? Én biztos nem tenném a házamra.” érdemes egy kérdést feltenni: Mi történt pontosan annál a háznál?
Mert legtöbbször ott kezdődik a történet igazán érdekes és műszakilag fontos része.
Ha szeretnéd megtudni, hogy a saját ingatlanod esetében milyen szigetelési megoldás lehet megfelelő, vedd fel velünk a kapcsolatot és kérj tőlünk szerkezetre szabott műszaki ajánlatot! Megnézzük a szerkezet adottságait, a tervezett használatot és a műszaki szempontokat, majd ezek alapján segítünk kiválasztani a megfelelő megoldást.
