fbpx
Szakmai tartalom

A XXI. század leghatékonyabb szigetelőanyaga a purhab?

Hőszigetelés a múltban és jelenben

Minden eddiginél több figyelmet kapnak a szigetelőanyagok az utóbbi években. A hagyományos tekercses, vagy táblás szigetelőanyagok és a különböző fújható, szórható szigetelőanyagok a megszokottnál is jobban fogynak a magas rezsiárak okozta plusz terhek miatt, azonban a szórt purhab szigetelés a legnagyobb feltörekvő a magyar piacon.

A recesszió évei

Az elmúlt pár év hatalmas átalakulást hozott mind az építőipar, mind az energiahordozók számára. Eleinte az ellátási lánc akadozása okozott komoly áremelkedést az építőanyagok piacán, majd a gázárak emelkedése és a rezsitámogatás részleges kivezetése okozott nagy terhet a lakosság számára. 

Ennek egyik ellenszere lehet az ingatlanok hőszigetelése. Meglepő módon, ma Magyarországon körülbelül a lakóépületek 70-80% nem rendelkezik semmilyen szigeteléssel. Az új házakra vonatkozó szabályozások azonban szigorúan rendelkeznek arról, hogy milyen energetikai követelményeknek kell megfelelniük ezeknek az építményeknek. 

Törvény szabályozza, hogy 2022 júniusától kezdődően minden új építésű épületnek legalább “BB” energetikai besorolást kell elérnie. Használt ingatlanok esetében ez a szabályzat nem érvényes, pár kivételtől eltekintve: amennyiben a meglévő ingatlanunk alapterületét több mint kétszeresére növeljük, vagy olyan átépítést végzünk rajta, ami a határoló szerkezetek hőszigetelését több, mint 25%-ban érinti.1

Az épületek energiahatékonyságának korszerűsítése globális érdekeken alapul. Egyszerű persze mindjárt a saját pénztárcánkra gondolni, de bizonyos környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell vegyünk, ugyanis jelentős környezeti terheléstől szabadíthatjuk meg régiónkat, ha minél energiahatékonyabb épületeket építünk. Továbbá az Európai Unió célkitűzései között szerepel 55%-kal kevesebb károsanyag kibocsátás 2030-ra és a klímasemlegesség 2050-re. Ebben a megújuló energiaforrások használata is óriási szerepet játszik majd.

A legtakarékosabbak

Divatos kifejezés ma a passzívház. Felteszem sokan hallották már ezt a kifejezést, járjuk körbe egy kicsit mit is jelent pontosan. Az energetikai besorolások szempontjából az elérhető legmagasabb érték az “AA+”. Önmagában egy AA+ besorolású épület még nem lesz passzívház, habár ezek az építmények is ebbe a kategóriába tartoznak. Fontos kiemelni, hogy ez nem egy építési rendszer, vagy egy konkrét technológia, sokkal inkább az építőiparban általánosan használt megoldások tudatos felhasználása. 

A passzívház egy olyan épület, ami gépesítés, tehát hűtés és fűtés nélkül, a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát használja a belterek ideális hőmérsékleten tartásához2. Jellemzően harmadokra bontható ennek az energiának a forrása: 1/3 érkezik nyílászárókon keresztül napenergiából, 1/3 a berendezések és a bent tartózkodó személyek által leadott hőenergia, 1/3 pedig valamilyen fűtési rendszerrel biztosított. 

A cél, hogy az épület hőveszteségeit amennyire csak lehet csökkentsük és a hőnyereséget pedig növeljük. 

Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a hőszigetelés. Nagy szerepet játszanak a megfelelően tájolt, minőségi hőszigetelt ablakok, illetve ajtók, valamint a hőhíd mentes szigetelés. A purhab szigetelés például egy közkedvelt megoldás passzív házak esetében, ugyanis a teljesen hézagmentes kialakításának köszönhetően nem keletkeznek hőhidak. Táblás szigetelések használata esetén is, jellemzően purhabbal töltik ki a hézagokat, hogy elkerüljék a hőveszteséget. 

Másik fontos feltétel a szellőzetés. Mivel a ház kiválóan szigetelt, a légmozgás csak nyitott ablakok melletti szellőztetéssel jöhet létre, vagy beépített gépészet segítségével. Ez rendkívül fontos a párásodás, penészesedés elkerülése végett. Passzívházak esetében hővisszanyerős levegőztetést alkalmaznak, ahol lényegében a távozó levegő nagy hatékonysággal tudja átadni a beérkező friss levegőnek saját hőenergiáját. 

Mennyire volt szempont a szigetelés a múltban?

Mit tehetünk itt Magyarországon annak érdekében, hogy meglévő ingatlanunk tegyük energiahatékonyabbá és komfortosabbá? Persze rögtön az egyik legfontosabb tényező a már korábban említett pénztárca, hogy értékes forintjainkat a lehető legjobban tudjuk felhasználni. Vizsgáljuk meg először az európai tendenciát az építészetben. 

Az 1970-es évekig Európában nem volt jellemző az épületek hőszigetelése. Többségük egyszerű falazótéglából épült. Az itthon nagyon elterjedt kádárkockák B30-as falazótéglákkal lettek felhúzva. Ezeket az 1960-as évek elejétől kezdődően az 1970-es évek végéig építették, nagyjából 100 m2 nagyságúak voltak és többségüket azóta bővítették, vagy átépítették. Sajnos a B30-as tégla a maga 1,49 W/m2K hőátbocsátási tényezőjével3 már az 1980-as években sem számított energiahatékonynak. Természetesen ez historikusan nem jelentett problémát, ugyanis ahogy szokták mondani, régen a gáz szinte ingyen volt, illetve gyakran használtak szintén olcsó, fa-, vagy széntüzelésű kályhát az otthonok felfűtésére. 

Ezeknek a házaknak szintén nagy hőveszteségi tényezői voltak a nyílászárók. A fa ajtók és ablakok nem zártak megfelelően, így a meleg el tudott szökni az épületből, ugyanakkor az épületek valóban lélegzőek voltak.

Azonban, ha még visszább lépünk az építkezésben és megvizsgáljuk a vályogból készült épületeket – ahol a fa nyílászárók elengedhetetlenek voltak -, érdekes felfedezéseket tehetünk. Ezek Magyarországon egészen az 1940-50-es évekig nagy népszerűségnek örvendtek és rengeteg épült belőlük. Aki még nem járt igazi vályog parasztházban, az nem érzi a bőrén a nyári hideget ahogy belép egy ilyen épületbe.

De mi is a vályog tulajdonképpen?

A vályogházakat, a kádárkockákhoz hasonlóan nem szigetelték, sőt, gyakorlatilag tilos őket szigetelni. 

A vályogot az emberiség egyik legősibb építőanyagának tartják4. Ez egy szerves anyagokat tartalmazó, változó összetételű építőanyag. Három komponensből épül fel: agyagból, iszapból és homokból, majd mindezt nádszövettel ötvözik. Ezt hívjuk vályogvetésnek. Felhasználását tekintve két fajtája ismert: a vályogtégla, amikor tégla formájúra tömörítik a keveréket a náddal vegyítve, majd kiszárítják; valamint másik fajtája a nádszövet közé döngölt vályogfal.

Népszerűségét a lokalitásának köszönhette ugyanis mindig helyben fellelhető anyagokból készítették. A téglákat nem égették, hanem szárították, azt is árnyékban, hogy a téglák ne repedezzenek szét a hirtelen nedvességvesztéstől. A vályogházak jellemzően rendkívül vastag, 50, de akár 100 cm-es falakkal is épülhettek, ezáltal kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bírnak a mai napig. 

De hogy is működik ez és miért nem lehet őket gyakorlatilag szigetelni? Nos a helyzet az, hogy a modern szigetelőanyagok között mára már szerencsére találunk olyanokat, amelyek lehetővé teszik ezeknek az épületeknek a hőszigetelését, ilyen például a nyitott cellás szórt purhab szigetelés. Nemrég mi is szigeteltünk egy gyönyörűen felújított parasztházat, amit itt tudtok megtekinteni.

A vályog, ahogyan már említettem lélegzik. A nádszövet és az agyag-iszap-homok kombináció folyamatosan párolog és szívja magába a nedvességet a környezet páratartalmából. Az állandó nedvesség és a vastag falak miatt nagyon jó hőszigetelő képességgel bírnak ezek az épületek. Emiatt mindenképp páraáteresztő szigetelőanyagot kell válasszunk, ha egy vályogházat bárhol szigetelni szeretnénk. A legtöbb ilyen házban már lecserélték a nyílászárókat korszerű hőszigetelt műanyagra, ami már önmagában befolyásolja a páratartalmat. A műanyag nyílászárók közel légmentesen zárnak, ezáltal párazárat hoznak létre és ez a falak vizesedéséhez vezet. A téli időszakra gyakran állítanak az ablakokon, hogy a pára ne csapódjon le a hidegebb felületeken és tudjon távozni a helyiségekből. 

Nikecellt majdhogynem tilos vályogházak homlokzatának szigetelésére használni! Bár olcsó, de közel teljesen párazáró anyag, így meggátolja a falak szellőzését, amely gombásodáshoz, és penészesedéshez vezet hosszútávon.

A vályog, bár régebbi technológia mint egy téglából épített Kádárkocka, 0,89 W/m2K-es hőátbocsátási tényezővel rendelkezik5, ami egészen jónak mondható, de még így is elmarad az elvárt 0,24 W/m2K homlokzati hőátbocsátási tényezőtől. Lapostetők esetében az elvárt érték például 0,17 W/m2K.

Hogyan lehet a legtöbbet megtakarítani hőszigeteléssel?

Evezzünk át a homlokzati szigetelésekről egy másik területre, ami az épület típusától függetlenül a legnagyobb költségmegtakarítást hozhatja számunkra. Ez a terület pedig nem más, mint a födémek és tetők szigetelése, ugyanis ezzel tehetjük leginkább energiahatékonnyá és komfortossá otthonunkat. 

A födém legegyszerűbben megfogalmazva a mennyezetünket jelenti. Kicsit szakszerűbben, a födém az épület valamely belső helyiségének betetőzése, amely azt egy felső emeletsortól, vagy padlástértől elválasztja. Egy födém fő egysége a födémet hordó szerkezet, tehát gerendasor. Ennek alsó héjazása a mennyezetünk, felső burkolása padlózat, vagy kövezet. 

A födém akár utólagos szigetelésével körülbelül 20-30%-ot spórolhatunk a számláinkon. Ennek egészen egyszerű fizikai magyarázata van: a meleg levegő felfele száll, így a szigeteletlen födémen egész egyszerűen elszökik a hő. Arról nem is beszélve, hogy egy igen nagy, egybefüggő felületről van szó, ami ha áthül csak nagy energia befektetés árán melegíthető fel. Természetesen hőszigetelésnek nem csak a téli időszakban van jelentősége, nyáron egy hatalmas átforrósodó felületet képez a födémünk, ami csak nehezen hűthető le. Ez azért is problémás, mert télen a hideget, nyáron pedig a meleget sugározza a fejünk fölül, ami nem csak a hőmérsékletet befolyásolja nagyban, de a komfortérzetünket is rontja. 

Szerencsénkre a födém amellett, hogy a legtöbbet spórolhatunk vele, egyben a leggazdaságosabban szigetelhető része is egy háznak. Könnyen hozzáférhető, egyszerűen szigetelhető felület. Nem kell majd utólag vakolni, minimális előkészítést igényel, nem is látjuk gyakran, így kevésbé számít az esztétikája. 

Nem csökken a padlásterek kihasználhatósága…

Természetesen sok múlik azon, hogy mennyire kihasznált padlásterünk. Ha szempont, hogy járható legyen a felület, vagy esetleg még tárolni is szeretnénk rajta, mindenképp járható szigetelést kell válasszunk. A egyes polisztirol szigetelőanyagoktól eltekintve, a kőzet-, vagy üveggyapot, cellulóz és nikecell nem járható szigetelőanyagok. Az EPS 100-as besorolás alatti polisztirol, és a nikecell szigetelőanyagok lépésre összenyomódnak, ezzel gyakorlatilag teljesen elveszítve szigetelő képességüket. A kőzet-, és üveggyapot szigetelések lépésre szintén összesenek, ráadásul bőrrel érintkezve irritáló hatásúak és szúrósak, valamint a töredezett részecskéik könnyen a levegőbe jutnak porszerűen és belégzésük életveszélyes.

A gyapotok fújható változatai sem biztosítanak járható felületet. Ezeket úgy kell elképzelni, a cellulózzal együtt, – ami egyébként környezetbarát, hiszen újságpapírból készül – mint a faforgácsot. A szigetelőanyagnak egy daráléka gyakorlatilag, amit egy fúvógéppel, csövön keresztül juttatnak a szigetelendő felületre. Erre persze később rá lehet lépni, de olyan lesz, mintha falevelekben gázolnánk és persze össze is fogjuk tömöríteni, így veszít a szigetelő képességéből. 

Ha ezeket az anyagokat választanánk, de mégis járható felületet szeretnénk létrehozni, akkor mindenképp szükséges lesz valamilyen fa borítást készíttetnünk rá, ami a mai építőanyag árak mellett hatalmas költséggel járhat. Ennek a lépésnek a kihagyása pedig lenullázhatja a befektetésünket, amit födémünk hőszigetelésére fordítottunk.

Ilyen esetekben mi mindenképpen a szórható purhab szigetelést ajánlanánk, abból is a zárt cellás változatot.

Tisztázzuk, hogy mi a purhab!

Hogy mi is a szórt, vagy fújt purhab szigetelés? A “PUR” egy rövidítése a poliuretánnak. Ez egy kétkomponensű anyag, melyet két külön hordóból, egy magasnyomású pisztoly segítségével juttatunk közvetlenül a szigetelendő felületre, ahol megtapad, majd pillanatokon belül a többszörösére duzzad. A duzzadási folyamat közben levegőbuborékokat köt meg és így nyeri el piacvezető hőszigetelő képességét.

Említettem, hogy a zárt cellás változatot javasolnánk járható felületek elkészítéséhez mindenképpen. Ez azért van, mert a purhab szigetelésnek két típusa létezik. Egy nyitott cellás hab és egy zárt cellás.  

A nyitott cellás purhab szigetelés egy könnyebb, rugalmasabb hab, alap esetben nem járható, de például egy OSB lappal lefedve eloszlathatjuk rajta súlyunkat és így máris tudunk közlekedni rajta. Hővezetési együtthatója 0,035 W/mK. Páraáteresztő képességgel és kiemelkedő szigetelőképességgel rendelkezik.

A zárt cellás purhab szigetelés egy sűrűbb, keményebb hab ami járható felületet képez. Hővezetési együtthatója 0.024 W/mK. Ez a típus pára és vízzáró, így jól védhet akár a beázástól is, valamint az építőipar az egyik legjobb szigetelőképességgel bíró szigetelőanyaga. A hagyományos szigetelőanyagokhoz képest fele olyan vastag purhab szigetelés elegendő azonos hőszigetelés eléréséhez. Ha részletesebben szeretnél erről a technológiáról olvasni, kattints ide. 

Összességében elmondható tehát, hogy ha szeretnénk megőrizni födémünk járhatóságát, mindenképp purhab szigetelést érdemes választanunk. A hőszigetelésen túl megakadályozza a hőhidak kialakulását is. 

A hőhíd egy olyan defekt az épület hőszigetelésében, ahol a hőmérséklet az épület többi részéhez képest sokkal gyorsabban és intenzívebben tud elszökni. Ez lehet egy pont, egy sáv, vagy egy folt is. Leggyakrabban a táblás, vagy tekercses szigetelőanyagok illesztési pontjainál jön létre, mivel azok idővel elmozoghatnak egymáshoz képest és rést hagynak maguk között, ezzel befolyásolva a légáramot. Gyakran alakulnak ki hőhidak továbbá a nyílászárók környékén, illetve az épületek sarkainál. 

Purhab használata esetén egy egybefüggő felületet kapunk, valamint az anyag felületre való kijuttatása közben megdagad, így maradéktalanul kitölti a réseket. Nem véletlen, hogy passzívházak esetén ezt a technológiát alkalmazzák leggyakrabban, hiszen elsődleges szempont esetükben a hőmérséklet megtartása.

Rugalmas lehetőségek

Amennyiben később még beépítenénk a tetőteret, vagy már beépített, de utólag szeretnénk szigetelni érdemesebb lehet tetőszigetelést választani. Ide mindenképp nyitott cellás purhabot ajánlanánk, melynek több előnye is van a hagyományos szigetelőanyagokkal szemben.

Nincsen szükség felfogatásra, mint a táblás, vagy tekercses anyagok esetén. Mivel ezek nem rendelkeznek tapadó felülettel, mindenképpen mechanikai rögzítésre lesz szükség. Purhab szigetelés esetében egyszerűen a szarufák közé fújjuk ki az anyagot, egy páraáteresztő fóliára. Így alkalmazva a purhabot, a későbbiekben lehetőségünk van például a sérült cserepek cseréjére. 

Amennyiben a tetőtér már beépítésre került, bontás nélkül megoldható az utólagos szigetelés. A tetőn lévő cserepeket kívülről szedjük vissza, majd ide fújjuk a szigetelőanyagot. 

Ha cikkünk gondolatébresztő volt számodra, esetleg kérdésed merült fel, többet szeretnél megtudni a hatékony szigetelésről, vagy a purhabról, olvasd el többi cikkünket is szakmai blogunkon. 

Telefonos szakmai tanácsadásért pedig hívd ügyvezetőnket, Untener Pétert, aki szívesen válaszol bármilyen felmerülő kérdésre és segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb megoldást! 

  1. https://energetikai-tanusitvany-veszprem.hu/energetikai-kovetelmenyek-22/  ↩︎
  2. https://unisec.hu/passziv-haz ↩︎
  3. 30 cm vastagon, vakolva ↩︎
  4. https://hu.wikipedia.org/wiki/Vályogépítkezés  ↩︎
  5. 50 cm vakolatlan falvastagságnál  ↩︎

Iratkozzon fel, a legfrissebb hírekért! 

A legjobb ajánlatok és a legérdekesebb információk egyenesen a postafiókjában landolnak! Ha nem szeretne eltévedni az online szakmai tengerben, itt a helye! 

Feliratkozás

További cikkek

Kérdésed van a purhab szigetelésről?

Összegyűjtöttük a leggyakrabban ismételt kérdéseket, hogy gyorsan és hatékonyan megtaláld a válaszokat!

Ne maradjon le a legfrissebb szakmai blog cikkekről!

Iratkozzon fel hírlevelelünkre és hasznos tartalmakat olvashat a jövőben is tőlünk!

Tudtad?

A szakmai konzultáció INGYENES és kötöttségektől mentes!