Purhab szigetelés kisokos

Mítoszok és legendák feltárása, avagy mi igaz és mi nem a gyakran felvetett kérdésekből?

Rengeteg szolgáltató foglalkozik 2024-ben épületek hőszigetelésével. Magyar piacon feltörekvőnek számít a purhab szigetelés, ami a tőlünk nyugatabbra lévő országokban már több mint 50 éve elterjedt. Népszerűségét kiemelkedő hőszigetelő képességének és az egyszerű kivitelezésnek köszönheti. Akik hazánkban már elszánták magukat, hogy purhabbal szigeteltessenek nem bánták meg, előnyeit pénztárcájukon és otthoni komfortjukon is érezhetik. Sokan azonban még mindig az olcsóbbnak tűnő, hagyományosnak számító szigetelőanyagokhoz ragaszkodnak. De vajon tényleg drágább purhabbal szigetelni? Mennyire éghető a purhab? Vagy hogyan hasonul a különböző táblás szigetelőanyagokhoz képest? Cikkünkben a rossz információkat rázzuk gatyába és pontot teszünk a tévhitek végére.

Cikkünkben az alábbi témákat érintjük

• A purhab rövid áttekintése
• Környezeti tényező az építőiparban
• Beton és a környezet
• Szigetelőanyagok a rágcsálók ellen
• Purhabok kezdeti éghetősége
• Hogyan véd a tűztől a modern purhab
• Egészségre gyakorolt hatása a különböző szigetelőanyagoknak
• Purhab és a fa szerkezetek
• Mennyire drága valójában a purhab
• A hőhídról röviden

Mi az a purhab és hol használják? 

Vigyázat, a következő bekezdés nyomokban tudományos, de alapjaiban fontos információkat tartalmazhat! 

A purhab két komponensből álló, hőszigetelőként is használt anyag hab formája. A PoliURetán a műanyagok egy speciális fajtája, izocionátokból és alkoholból épül fel, mely a purhab esetében uretán kötésekkel kapcsolódik össze. Már az 1900-as évek közepén is használták szigetelőanyagként, például hűtőszekrényeknél. Az Egyesült Államokban a mai napig a legtöbbet használt hőszigetelő az építőiparban. Bár elsőre furcsának tűnhet, a poliuretán nem csak hab formájában létezik, emiatt feltehetően már mindenki találkozott vele élete során.

Szerkezeti összetételét változtatva különböző tulajdonságokkal ruházhatjuk fel. Kemény, rugalmas, habos és szivacsos formája is létezik. Ebből készül például a műbőr, de a szövet bútorainkban is megtaláljuk, mint tömőanyag. Poliuretánon hajtjuk álomba a fejünket, mivel szivacs matracaink is ebből készülnek, de memória habos párnákat is gyártanak belőle. Utazás közben is velünk tart, ugyanis az autóinkban, a vonatokon, buszokon és egyéb közlekedési eszközökön kemény burkolati elemként, kárpit szivacsként, de karosszéria elemként is alkalmazzák. A konyhában is feltűnik, mosogató szivacs formájában.

Rengeteg tévhit kering a purhabról, amit az önjelölt mesteremberek és a kanapéhuszárok előszeretettel terjesztenek, mindenféle félinformációra alapozva. Ezeket a tévhiteket fogjuk most körbejárni és tisztázni.

Tényleg káros a purhab?

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezeti tényező az építőiparban kizárólag az építőanyagok összetételéből adódik, de ez nem is állhatna messzebb a valóságtól. Az építőipar egyik sarokköve a beton, ami az egyik legkörnyezetszennyezőbb anyag a világon. Összetételét tekintve sóderből, cementből és vízből áll, mégis káros a természetre, de miért? 

A víz önmagában nem környezetszennyező, ez talán egyértelmű. A sóder, ami homok és apró kőzetdarabok, magyarán kavicsok keveréke szintén nem jár környezeti terheléssel. A különféle adalékanyagok és a cement az, ami szennyezővé teszi a keveréket. A cement legnagyobb részét mészkő teszi ki, ami szintén nem szennyező. Ezt különböző kezeléseknek vetik alá, majd adalékanyagokat adnak hozzá, így lesz a beton kötőanyaga, ragasztója. A beton kémhatása mindezek hatására lúgossá válik. Egy másik káros tulajdonsága, hogy magába szívja a napból érkező hőenergiát, ezzel felmelegítve a környezetét, valamint elveszi a területet a növény és állatvilágtól. Mindezek ellenére az épületeink egyik legfontosabb alkotóeleme, tartóssága és újrafelhasználhatósága (zúzalékként) miatt pedig elengedhetetlen. 

Hogyan néz ki ez a purhab szigetelés esetében?

Ha csak a purhab összetételét vizsgáljuk, nem nevezhető környezetkímélőnek. A műanyagok között ugyan egy kevésbé káros vegyületnek számít, azonban lebomlási ideje miatt környezeti terhelése tagadhatatlan. Amennyiben csak ezt az állítást vesszük figyelembe, igen, a purhab környezetszennyező. Az építőipar azonban különböző szempontokat vesz figyelembe ennek meghatározására, ahogyan azt a beton példáján keresztül is láthattuk. Mivel otthonaink azt a célt szolgálják, hogy megvédjenek minket az időjárás viszontagságaitól, elengedhetetlen olyan objektumok létrehozása, melyek hosszú évtizedeken át stabilak maradnak és ellenállnak a környezeti korróziós hatásoknak. 

A környezetvédelemben kritikus szempont a CO₂ kibocsátás redukálása. A purhab ebben súlyával, méretével és tartósságával is szerepet játszik. Az anyag szállítása kis helyet vesz igénybe, – sokkal kisebbet, mint a hagyományos szigetelőanyagoké – súlya alacsony, így üzemanyagot, ezáltal szén-dioxidot takarítunk meg használatával. Ugyanez elmondható az életpályája végén is: bontáskor kis súlya miatt kevesebb anyagot kell megmozgatni, ezért a munkagépek is jobban kímélik a környezetet. Tartóssága több ízben is megjelenik. Hosszú élettartammal rendelkezik, mely hasonló, vagy sok esetben hosszabb is mint magának az épületnek az élethossza. Kimutatták, hogy minimális, ha egyáltalán bármekkora degradáció jelentkezik ez idő alatt mind a szerkezetében, vízállóságában és hőszigetelő képességében. Mindezt ugyanakkor úgy éri el, hogy egyáltalán nincs szüksége karbantartásra. 

Mivel hőszigetelő képessége kiemelkedő, az épület élettartama során megspórolt energiával is kedvez a környezetnek: hatalmas mennyiségű emissziótól szabadítja meg a tulajdonosokat, valamint a környezetet a fűtési és hűtési energia csökkentésén keresztül. A CO₂ kibocsátás redukciója hosszú évtizedes távlatokon még kis különbség esetén is hatalmasra rúg. Újrahasznosítható: ez a hagyományos hőszigetelő anyagokkal szemben óriási előnye. Ennek módja, hogy a megszilárdult habot por állagúra zúzzák, majd különböző ipari felhasználásban újabb poliuretán anyagokat készítenek belőle. Az erről szóló tanulmány itt érhető el.

A purhab tökéletes rágcsáló tanya! Vagy mégsem?

A hideg idő közeledtével a rágcsálók menedék után kutatnak, így előszeretettel látogatják meleg otthonainkat. Ez sok helyen évről évre felmerülő probléma, melyet a tulajdonosok csapdákkal, mérgekkel és különböző rágcsálóirtó megoldásokkal próbálnak kiküszöbölni. A probléma azonban többrétű. 

A rágcsálók egyrészről minden apró rést megtalálnak, koponyájuk kicsi, így a legkisebb lyukakon is átpréselik magukat. Ez főleg azért probléma, mert olyan lehetőségeket keresnek fészkelésre, ahová könnyen, ellenállás nélkül tudnak bejutni. A hagyományos szigetelőanyagok közti illesztési rések és hézagok ennek a magatartásnak melegágyai, ugyanis a rágcsálók minden gond nélkül hozzáférnek tetőszerkezetünkhöz. A purhab szigetelés ezzel szemben teljesen hézagmentes felületet képez, minden rést maradéktalanul kitölt. Ennek hatása rögtön jelentkezik, hiszen a könnyű bejutás lehetőségét azonnal megszűnteti. Ha mégis megpróbálnának bejutni, sűrű szerkezetének köszönhetően csak nagyon lassan fognak haladni, így többnyire még azelőtt tovább állnak, hogy be tudnának férkőzni otthonunkba. A purhab ötvözhető más módszerekkel az extra védelemért: sűrű fémhálót rakhatunk a tetőtér azon pontjaira, ahol potenciálisan bejuthatnak a rágcsálók, majd a habot erre fújva rögzíthetjük. Ez garantáltan rágcsáló biztos megoldás. 

A másik probléma, hogy a hagyományos szigetelőanyagok puha, meleg fészket nyújtanak számukra, valamint tápanyagként is szolgálnak. Ezzel szemben a purhab ízét bizonyítottan nem kedvelik és tápértékkel sem szolgál számukra, ezért kisebb eséllyel rágják bele magukat. Ezen felül a járatok melyeket kialakítanak sosem lesznek puhák és mindig éppen olyan szűk folyosók maradnak, mint amit kirágtak, ezért nem tudják magukat belevackolni, ugyanis a szilárd járaton keresztül a hideg levegő elől nem tudnak elrejtőzni. Az apró forgácsok pedig zavaróan hatnak a bundájukban. 

A teljes hatás elérése érdekében mi is tehetünk otthonunk rágcsálómentesítéséért. Tartsuk tisztán udvarunkat és környezetünket, törmeléktől menetesen, ezzel elvéve a rejtekhelyeket a rágcsálók elől. A purhab védőburokként funkcionál és általánosan elmondható, hogy a szigetelőanyagok közül a leghatékonyabb a rágcsálók távoltartásában. 

Égni, vagy nem égni: az itt a kérdés

Sokszor felmerülő kérdés, hogy mennyire gyúlékony anyag a purhab. A rövid válasz, hogy semennyire, de vizsgáljuk meg részletesebben. A hőszigetelés az épület energiahatékonyságán felül a tűzvédelemben is részt vesz. A tűzvédelmi besorolás Euro-osztályok szerint történik, A és F osztály között. Az általunk is használt purhab szigetelés B2-es, önkioltó kategóriába esik. 

A purhab feltalálásakor éghető anyagnak számított. Ennek oka az összetétele, hiszen az alkohol és az izocianátok is éghetőek. Ez szigetelőanyagok számára nem előnyös, ugyanis a hőszigetelés lényege többek között az, hogy tűz esetén a lángok ne terjedhessenek tovább a tetőszerkezetre, könnyűszerkezetes házak esetén a vázszerkezetre. Kezdetben ezt úgy oldották meg, hogy tűzálló bevonattal látták el a habokat. Épületek hőszigetelése esetén a keveréket dúsították tűzálló anyagokkal. 

A modern haboknál már más a helyzet. Az anyag alapvető szerkezetét kezdték úgy módosítani, hogy ellenálljon a tűznek és ne gerjessze. Egy 2013-as szabályozás alapján az építőiparban használt poliuretán habok már kizárólag úgy léphetnek piacra, ha azok tűzálló bevonat nélkül is éghetetlenek. Ez a rendelet ugyanakkor nem tiltja, hogy ilyen anyagokat használjanak a szigetelőanyagokban, ezáltal még ellenállóbbá téve őket, csupán a minimum követelményeket szabja meg.

A modern poliuretán vegyületek nagyban hozzájárulnak a tűzvédelemhez. Tűznek kitéve a mai módosított szerkezetű purhab biztonságos, mikor a lángok átterjednek rá, rövid idő alatt egyszerűen kialszik, nem táplálja az égést. Tűzállóságának bizonyítéka, hogy különböző szigetelőanyagokat úgy tesznek még ellenállóbbá, hogy kifejezetten erre kifejlesztett poliuretán réteggel látják azt el. 

Valóban károsítja az egészséget a purhab?

Gyakori vád, hogy a purhab szigetelés egészségkárosító hatással bír. Ennek a tévhitnek a hátterében többnyire az húzódik, hogy a kivitelezés mindig védőfelszerelésben történik, így biztosan rettentő káros. Aki látott már üveggyapot, vagy kőzetgyapot szigetelést beépítő szakembereket, szintén azt veheti észre, hogy védőfelszerelésben dolgoznak. Ennek egyrészről a munkavédelmi törvény szempontjából van jelentősége, a jogi okokon felül viszont a szakemberek egészségére is fontos odafigyelni.

A gyapotok bőrirritáló hatású, szemet, orrot, torkot és nyálkahártyát irritáló, légzési nehézséget okozó anyagok. Kivitelezés közben a szakemberek emiatt teljes testet borító védőruhát, munkavédelmi szemüveget és maszkot hordanak, épp úgy, mint a purhab szigetelést végző mesterek. Ezeket a táblás és tekercses anyagokat azonban érdemes az elhelyezés után mindenképp lefedni, ugyanis mechanikai behatásra megtörik anyaguk és apró, szálló részecskék formájában a levegőbe kerülnek, melyek különböző irritációs és légúti tüneteket idéznek elő.

Purhab szigetelés esetén kizárólag a kivitelezés közben merül fel káros élettani hatás. Az anyag a felületre való kijuttatás során mindenfelé szóródik és az apró részecskék képesek a legapróbb résekbe is bejutni. Levegővel érintkezve a kémiai folyamat során létrejövő gőz és az anyag légutakba jutása veszélyes az emberi szervezetre. Kivitelezések végeztével a felszerelés és a pisztoly is szennyeződik apró purhab szemcsékkel.

Miután az anyag megkötött, emberi szervezetre teljesen ártalmatlan. Nem porzik a felülete, nem párolog, tapintása nem irritáló. Ha esztétikai ok, vagy beépítés nem indokolja, nem szükséges lefedni. Járható rétegként, lépés hatására sem keletkeznek szálló részecskék. 

A purhab szigetelés tényleg tönkreteszi a szerkezetet?

Gyakori tévhit, hogy a purhab nehezen eltávolítható és ha egyszer már kifújtuk a felületre, akkor csak a szerkezet teljes bontásával szedhető fel. Ez nem is állhatna távolabb a valóságtól. 

A purhab szerkezetének köszönhetően egyszerűen formázható. Amennyiben szeretnénk például egy kifújt födémen valamit elhelyezni, egy sniccerrel könnyedén kivághatjuk belőle a számunkra szükséges formát. Ha átépítés miatt kell eltávolítani, a széleket megkezdve egyszerűen felszedhető kézzel, vagy akár spaklival. Alányúlva simán letolható a felületről. Könnyű súlyának köszönhetően eltávolítás után egyszerűen mozgatható.

A szerkezetet érintő másik gyakori vád, hogy fára fújva károsítja a szerkezetet. Nyitott cellás purhab használata esetén a fa meg tudja őrizni lélegző képességét, amennyiben a szigetelt réteg megfelelő vastagságban kerül kifújásra. A páramozgás megőrzésével a fa szerkezetek nem penészesednek, nem rohadnak szét az idő elteltével. Amerikában a könnyűszerkezetes házak többségében nyitott cellás tipusú purhabot használnak szigetelésre. Zárt cellás purhabot kizárólag olyan esetekben lehet fa szerkezeteken alkalmazni, ha azokat később le lehet cserélni, valamint ahol szempont a vízzáró réteg kialakítása.

Egy másik rendszeresen felmerülő kérdés, hogy mi történik a cserepekkel, ha a tető ki lett fújva purhabbal? Hogyan lesz mégis cserélve, ha megsérül? A szarufák közti szigetelések esetében a purhab egy páraáteresztő fóliára kerül, így a törött cserepeket könnyedén cserélhetjük

Valóban drága a purhab szigetelés?

Az egyik, ha nem a legsűrűbben felhozott érv a purhab szigetelés ellen. Nem is csoda, hiszen a mai gazdasági helyzetben mindenki árérzékeny szemléletmóddal közelít a felújításokhoz, de vajon tényleg olyan drága, mint ahogy azt sokan mondják?

Vessünk egy pillantást az alábbi táblázatra. Látható, hogy hőszigetelési képesség alapján a hagyományos szigetelőanyagok azonos vastagság esetén közel hasonló szigetelőképességgel bírnak. A purhab szigetelés ezzel szemben kétszer jobban szigetel. Hozzá kell tenni, hogy ezek az értékek becsült értékek. A gyártók nem adják meg ilyen pontosan őket, ráadásul a szigetelő táblák közepén felmerülő értékek, ami az illesztéseknél az értékek sokszorosa is lehet, tehát átlagában is legalább a duplája. Purhab szigetelés esetén nincsenek illesztések.

	20 cm anyag vastagság	10 cm anyag vastagság	Lambda érték
Zárt cellás purhab	0.12 W/(m2K)	0.24 W/(m2K)**	0.024 W/mK***
Nyitott cellás purhab	0.17 W/(m2K)	0.35 W/(m2K)	0.035 W/mK
Kőzetgyapot	0.27 W/(m2K)	0.414 W/(m2K)	0.041 W/mK
Üveggyapot	0.29 W/(m2K)	0.43 W/(m2K)	0.043 W/mK
Nikecell	0.3 W/(m2K)	0.44 W/(m2K)	0.044 W/mK

Amikor az árról beszélünk, több tényezőt is figyelembe kell vegyünk. Új kivitelezés esetén a purhabos szigetelésnek köszönhetően helyet takaríthatunk meg, ezáltal teret nyerünk, vagy költséget csökkenthetünk a kisebb kivitelezési méret miatt!

Gyakran hasonlítanak azonos vastagságú gyapot szigetelőanyagokat azonos vastagságú purhab szigeteléshez és az ár valóban nagyon eltérő lehet. Ellenben a hőszigetelő képességgel, melyet sokszor nem vesznek számításba, pedig a kiválasztás egyik legfontosabb tényezője. Ha a fent látható nikecell szigetelőanyaghoz hasonlítom a zárt cellás purhabot, jól látható, hogy a hőszigetelő képessége a duplája. Így 10 centiméter szigetelés helyett, purhabból csupán 5 centiméter elegendő az azonos szigetelőképesség eléréséhez. A hőszigetelő képességet is számításba véve gyakran nagyon hasonló árajánlatokat kapnak a tulajdonosok.

Az kivitelezés folyamata

Hagyományos táblás, vagy tekercses szigetelőanyagok esetében a folyamat a következőképp alakul: a tüzépen megvásároljuk az anyagot, majd több körben hazaszállítjuk, vagy fizetünk a kiszállításért. A szigetelőanyagot a házon keresztül fel kell jutattni a tetőtérbe, ami nem csak fizikailag megterhelő, de otthonunkat is tele szemeteli. Ezután le kell teríteni, méretre kell vágni, megfelelően kell illeszteni. Sarkok esetében tömködni kell, utólag farigcsálni, elkerülhetetlen a selejt. Egyáltalán nem lépésállóak, valamint párazáró fóliát is kell fektessünk alá. 

Ezzel szemben a purhab egy helyszínen kivitelezett, egyedileg készített hőszigetelő rendszer. Teljesen hőhíd mentes, gyors kivitelezést tesz lehetővé és kizárólag a szórópisztolyt, a tartályokhoz kapcsolódó csövet és az esetleges állványzatot kell a tetőtérre feljuttatni. Nincsen selejt, lépésálló és nem szükséges párazáró fóliát teríteni alá. 

Mi a hőhíd? 

A hőhíd illesztési pontokon felmerülő jelenség, mely a hőmérsékletben való nagy eltérést jelent két felületrész között. Ez lehet pontszerű, egy sáv vagy egy folt is. Az ilyen területeken a légáramlás és a hőmérsékletcsere sokkal nagyobb, mint környezetében. Ez megnövekedett hőveszteséget okoz, valamint a párakicsapódásnak is teret enged, ami penészesedéshez, gombásodáshoz vezethet. Általában a sarkokban megjelenő penészért a betonkoszorú szigetelésének elmaradása a hibás. A purhab egybefüggő, illesztésektől mentes felületének köszönhetően nem képződhetnek hőhidak.

Miért nyerünk a kivitelezés sebességén? 

A technológiának köszönhetően egy átlagos tetőtér szigetelése sosem vesz igénybe egy napnál többet. Nincsen nagy mennyiségű szállítandó szigetelőanyag, valamint a purhab száz százalékosan ingatlanjaink igényeire formálható. Nem szükséges több nap szabadságot kivenni, nincs száradási ideje és azonnal szigetel.

Összességében elmondható, hogy kivitelezés előtt egy elengedhetetlen lépés a körültekintő tájékozódás! Minden anyagról és technikáról ugyanúgy megjelenik az érv, mint az ellenérv. Hogy ebben kinek adunk igazat, sokszor kizárólag saját meggyőződés. Kérjük ki ismerőseink, családtagjaink véleményét, mutassuk meg nekik forrásainkat és hallgassuk meg tapasztalataikat. Végső soron pedig, mindig kérjük ki szakember véleményét, mielőtt belevágunk a kivitelezésbe. Sose féljünk túl sok miértet feltenni: A jó szakember szívesen körbejárja nekünk a témát, elmagyarázza az apróságokat és beható tudással rendelkezik a különböző anyagokról és technikákról.

Ha cikkünk gondolatébresztő volt számodra, esetleg kérdésed merült fel, többet szeretnél megtudni a hatékony szigetelésről, vagy a purhabról, olvasd el többi cikkünket is szakmai blogunkon. 

Telefonos szakmai tanácsadásért pedig hívd ügyvezetőnket, Untener Pétert, aki szívesen válaszol bármilyen felmerülő kérdésre és segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb megoldást!