A gazdasági környezet hatása az építészetben
A modern építészet legnagyobb kihívása a fenntartható, környezetbarát anyagok minél nagyobb mértékű alkalmazása, valamint az energia minél hatékonyabb felhasználása, az abból előállított komfort megőrzése a belterekben. Nem elhanyagolható tényező a költséghatékonyság sem, hiszen a vásárlók, megrendelők legtöbb esetben árérzékeny hozzáállással közelítik meg az építkezéseket, felújításokat. Ennek a három tényezőnek a metszetébe maradéktalanul beleesni nem kis kihívás, ugyanakkor az építészetben fontos szempont az időtálló, hosszan megtérülő befektetés, legyen szó pénzről, vagy a környezetünkről. Ebben a purhab szigetelés minden kétséget kizárva, maradéktalanul kiveszi a részét.
Cikkünkben az alábbi témákat érintjük
Az újonnan épülő házak, lakások esetén természetesen sokkal egyszerűbb modern feltételeknek megfelelni, hiszen már a tervezőasztalon eldönthető, milyen elvek mentén, milyen anyagokból készüljön az adott épület. Egy több tízéves ház csak rengeteg ráfordítással tud közel kerülni egy modern passzívházhoz. A cél természetesen az ingatlan tulajdonosok körében nem az újépítésű házakkal való verseny felvétele, sokkal inkább az otthoni komfort maximalizálása, valamint a havi energiaterhek csökkentése.
- Megújuló energiaforrások
- Környezettudatosság és költséghatékonyság
- Energiaosztályok
- Hőszigetelés a múlt században
- A purhab feltalálása és történelme
- Olajválság okozta építőipari átváltozások
- A purhab sokszínű felhasználása
- Amerikai tendenciák hőszigetelés terén
- A 2000-es évek szigetelés szempontból
- A purhab szigetelés kezdeti nehézségei az építőiparban
- Nyitott és zárt cellás habok
- Zöldhullám
Változó tendenciák a XXI. században
A megújuló energiaforrásokat kiaknázó lehetőségek, mint például a napelemek elhelyezése egy remek lehetőség arra, hogy zöld forrásból, ingyenesen jussunk energiához. Az elmúlt években ezeknek a telepítését célzó támogatások jó lehetőséget nyújtottak a régi ingatlanok tulajdonosai számára, hogy korszerűsítsék otthonaikat és ezzel vegyék fel a harcot a növekvő díjak ellen. 2024 elejével a felújításra is felhasználható CSOK Plusz támogatás sokak számára egy nagyszerű lehetőség a korszerűsítéshez.
Számláink összege csökkenthető az otthonunkban található gépek modernizálásával is. A minél jobb energiaosztállyal rendelkező berendezések beszerzésével és azok tudatos használatával sokat spórolhatunk. Jó megoldás lehet továbbá “felokosítani” otthonunkat, ugyanis az okos eszközök szintén jó szolgálatot tehetnek számunkra, melyek ugyan energiát használnak, azonban annak megspórolásában is szerepet játszhatnak.
Nem cél ugyanakkor, hogy a mindennapjainkban állandóan azt figyeljük, hol tudunk még egy kicsit megspórolni. A mindennapok forgataga így is kivesz az emberekből, maradék időnket pedig jobb pihenéssel, családdal, barátokkal tölteni.
A fentieknél is jobb és költséghatékonyabb megoldás az áram és gáz számlák csökkentésére, valamint a komfort javítására a hőszigetelés. Ma Magyarországon számos otthon egyáltalán nem rendelkezik hőszigeteléssel. Az 1970-es évek végéig nem is volt jellemző hőszigetelő anyagok használata, egészen egyszerűen azért, mert nem voltak széles körben elérhetőek, aránylag drágán lehetett csak hozzájutni és a gáz is olcsó volt.
Cégünk a purhab szigetelés mellett tette le a voksát és ennek egészen egyszerű oka van: Úgy gondoljuk, hogy ez a ma elérhető egyik legsokszínűbben alkalmazható, legjobb szigetelőképességgel rendelkező szigetelőanyag. A továbbiakban a purhab történetéről, összetételéről, típusairól, felhasználási területeiről és más, hagyományos szigetelőanyagokhoz való viszonyáról lesz szó, így mindenki maga döntheti el, megéri-e számára purhab szigetelést választani.
Egy sokszínű egyéniség születése
A PURhab, teljes nevén PoliURetán1 hab egy két fő komponensű keverék. Neve beszédes, ugyanis a “poli” szó jelentése sok/több, az “uretán” pedig az alkotóelemeit összekapcsoló kötésekre utal.
Története egész hosszan nyúlik vissza a múltba. Otto Bayer2, német kémikus és kutatócsapata találta fel a poliaddíciót3 közel 100 éve, 1937-ben. Ez két összetevőt, poliizocianátot és poliolt reagáltat egymással, ami során uretán kötés jön létre köztük. Így talán a poliuretán név is rögtön érthetőbb. Érdekessége a poliaddíciónak, hogy melléktermékként nem képződik víz, valamint kiemelném, hogy a poliol a hidroxil csoportba tartozik, magyarán alkohol.
Felhasználását tekintve egy rendkívül széles körben használt anyagról van szó, aminek millió féle változata létezik és valamilyen formában biztos vagyok benne, hogy mindenki használja. Csoportosíthatjuk őket rugalmasság alapján, ahol megkülönböztethetünk rugalmas, vagy kemény habokat. De csoportosíthatjuk őket termoplasztikus, tehát hőre lágyuló, vagy hőre keményedő, vagy akár passzív tűzvédelmi besorolás szerint is.
Kemény szerkezeti anyagként használják őket például az autóiparban, ahol műszerfalak borítását készítik vele, de hő-, és hangszigetelő anyagként is alkalmazzák, valamint a műbőr is ebből készül.
Rugalmas felhasználását tekintve ma már számos helyen, például a bútor-, és textiliparban alkalmazzák, ahol kárpitokat és azoknak béléseit készítik belőle, de egy extra rugalmas típusából készülnek memóriahabos párnáink, valamint alvó matracaink is. Ipari felhasználásban ragasztókat és szigetelőanyagot gyártanak belőle.
Jól látható tehát, hogy összetételét változtatva a végtermékünk tulajdonságait személyre szabhatjuk és kedvünk szerint igényeinkre formálhatjuk. Ez nincs máshogy nálunk a szigetelés terén sem.
A valódi áttörés a poliuretán számára azonban csak 1954-ben jött el, amikor is Európa szerte széles körben elérhetővé vált kereskedelmi felhasználásban, ám ekkor még épületek szigetelésről nem beszélhetünk, viszont már a különböző iparágak előszeretettel alkalmazták nagy fokú rugalmasságának köszönhetően. Amerika hamar átvette a technológiát és elkezdték bútorgyártásban, valamint hűtőszekrények szigetelőanyagaként alkalmazni.
Kezdeti kihívásoktól a globális sikerig
Az 1960-as években az épületek hőszigetelésében a kihívást az jelentette, hogy a szakemberek nem tudták ideális tartományban alkalmazni az anyagot, így melegítés hatására vagy túl gyorsan növekedett, vagy hideg hatására egyáltalán nem. A felviteli módszerük az volt kezdetben, hogy két festékes tálcába külön öntötték a két komponenst, majd teddy hengerrel egymásra kenték. Ez nem csak ineffektívnek bizonyult, de pazarlónak is. Felismerték viszont, hogy a két komponensű anyagot vizes felületen nem érdemes alkalmazni.
A siker titkát a megfelelő hőmérséklet és nyomás rejtette. A technológia fejlődése lehetőséget adott nagynyomású kompresszorok és szórópisztolyok fejlesztésére, amivel már optimális tartományban tudták tartani a komponenseket és felhasználási igénynek megfelelően reagáltatni, valamint mindezt fenn tudták tartani a tartályok és szórópisztoly között is.
Az 1980-as évekre Amerikában a legelterjedtebb szigetelőanyag lett és teljes mértékben felváltotta a kátrányos tetőszigetelést. A korábbi időszakokhoz képest a ’80-as években tetőző olajválság miatt emelkedő energiaárak megteremtették az igényt az épületek hőszigetelésére. A kátrány korábban kifejezetten olcsónak számított, azonban kizárólag vízszigetelésre volt alkalmas, hőszigetelésre nem, emellett a kivitelezési költsége magas volt.
A purhab ekkor is a drágább szigetelőanyagok közé tartozott, azonban a kiemelkedő hőszigetelő képessége és gyors, egyszerű és olcsó kivitelezése miatt sokan választották hosszútávú befektetés gyanánt. Szigetelőképessége olyannyira kiemelkedő, hogy a NASA űrhajóinak üzemanyag tankjait purhabbal szigetelte.
A 2000-es évek elejére az energia tovább drágult, valamint globálisan elterjedt eszme lett a klímatudatosság és a környezetvédelem. Az építészek és kivitelezők minden erejükkel azon dolgoznak, hogy épületeinket a lehető leghatékonyabbá tegyék. A purhab ekkor már Európa szerte nagyon népszerű szigetelőanyagnak számított.
2016 és 2018 között tetőzött a gazdaság Magyarországon is és elkezdett itthon is elterjedni a purhab szigetelés. A 2019 végével kezdődő recessziós időszak egy újabb energiaválságot hozott magával. A gázárak soha nem látott magasságokba emelkedtek, emiatt rengeteg ingatlan tulajdonos kezdett el érdeklődni a hőszigeteléssel kapcsolatban. Azóta a purhab szigetelés Magyarországon is rohamosan terjed, egyre több szolgáltató kínálatában található meg és egyre több felhasználó választja. Amerikában az 1980-as évek óta vezető pozíciót tölt be, Európa szerte pedig a 2000-es évek óta első helyen áll.
Két testvér: nyitott és zárt cellák
Még mielőtt ebbe fejest ugrunk, említést tennék a szigetelőanyagok valódi királyáról, amit a természettől magától kaptunk: ez nem más mint a levegő.
Persze önmagában a levegő még nem művel csodát, hiszen ha a hidegben kinyitjuk a bejárati ajtót, egyből arcon csap a hideg és érezhetjük ahogy húzza magával a nehezen felfűtött benti levegőnket. A levegő alacsony hővezető tulajdonsággal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nehezen ad át közvetlen kapcsolattal hőmérsékletet. Viszont ezt a tulajdonságát csak akkor tudja igazán jól kamatoztatni, ha nem hagyjuk elillanni és bezárjuk.
Az állatvilág is alkalmazkodott ehhez, ugyanis a vastag dupla szőrzet és a madarak tolla is úgy alakult ki, hogy minél több levegőt tartson közel az állat testéhez.
Az építőiparban leginkább szembetűnő a hőszigetelt több rétegű ablak lehet: a két rétegű sem rossz, de a három az igazi. Itt a levegő a két, vagy három üveg réteg között blokádként működik. A kinti hideg levegő és a benti meleg levegő közti hőmérsékletcserét lassítja. De a falak kivitelezésekor is használják ezt, ugyanis a téglák is üregesen készülnek. Minél több a megkötött levegőnk, annál lassabb lesz a hőcsere két felület között. A hőszigetelés valódi célja ebben rejlik: a légmozgást állítsuk meg, vagy lassítsuk le minél jobban és a lehető legtöbb levegőt iktassuk be a két közeg közé.
Aki az ingatlanját szeretné szigetelni, biztosan találkozott már a purhabbal, de a flakonos verziója biztosan minden ezermester férfi számára ismerős lehet. A szolgáltatók weboldalán általában feltűnik a nyitott és zárt hívószó, de mit takarnak ezek mégis?
Az első szembeötlő különbség, ha árajánlatot kérünk, hogy a zárt cellás purhab elképesztően drága nyitott cellás testvéréhez viszonyítva. Az ár a duplája, de nem ritka, hogy triplája. Egyik sem egyértelműen jobb mint a másik, sőt, bizonyos felhasználási esetekben még árthatunk is vele, ha nem szakszerűen választjuk meg a purhab típusát. Mindkét habnak megvannak a maga előnyei és hátrányai és teljesen más alkalmazási területen tudnak valóban jól érvényesülni.
Mitől lesz valami nyitott cellás?
Amint két komponens találkozik és reakcióba lépnek egymással, rohamosan növekedni kezdenek, így légbuborékokat zárnak magukba. Egy nyitott cellás szigetelésnél átlagosnak mondható, 10-15 centiméter vastagságban ez azt jelenti, hogy képeztünk egy 10-15 centiméteres légréteget a komfortos beltér és a zord kültér között.
Mondanám, hogy molekuláris szinten, de ez nem teljesen pontos, azonban ha nagyon közelről4 vizsgáljuk a nyitott cellás habot, akkor rájöhetünk miért nevezik így. A légbuborékok ebben a típusban nem teljesen zártak.
De ez akkor gyakorlatilag átengedi a levegőt, tehát nem jó nekünk, merülhet fel.
Ez így nem teljesen igaz. A felületi feszültség érvényesül levegő esetében is, ezért mivel apró lyukakról beszélünk, a levegő nagyon lassan tud csak mozogni. Nem fordulhat elő az, hogy egy nagyobb széllökés hatására pontszerűen hátba fúj minket a szél. Ráadásul a sűrű, apró szerkezet épp olyan, mint egy sűrű erdő. Az egymást fedő szálak lépten nyomon akadályt képeznek a levegő számára.
Valóban nagyobb a hővezető képessége, mint zárt cellás testvérének, nevesen 0.035 W/mK (a nagyobb = rosszabb, ugyanis jobban átveszi a hőt), azonban van egy bajnok tulajdonsága: páraáteresztő. A szerkezetéből kifolyólag átereszti a párát. Ez rugalmas felhasználást tesz lehetővé. Szigetelhetünk vele vályogházakat és olyan területeket is, ahol egy párazáró réteg penészesedést, vagy gombásodást idézne elő.
A zárt cellás purhab szigetelés
A működési mechanizmus itt sem különbözik nyitott cellás társától: a két komponens reagál egymással és pillanatokon belül térfogata többszörösére duzzad. A zárt cellás szigetelés 0.024 W/mK hővezető képességgel rendelkezik, így a szigetelőanyagok piacán nem sok kihívója akad. Ezt a típust 5-10 centiméteres vastagságban szoktuk fújni, ennél vastagabb ritkán jellemző.
Az nyitott cellás hab ismertetése után szerkezeti felépítésére könnyedén következtethetünk: a légbuborékok teljesen zárt kamrákban helyezkednek el. Ennél a típusnál a légbuborékok csak közös falaik révén kapcsolódnak, azonban a légmozgás egyáltalán nem jön létre benne.
Ez persze egyedi tulajdonságot is eredményez, mégpedig azt, hogy közel teljesen vízzáró és párazáró. Tökéletes szolgálatot nyújt beázások elkerülésére, azonban a párát egyáltalán nem engedi át.
Legyünk figyelemmel, mikor ajánlatot kérünk, ugyanis sok kivitelező előszeretettel ajánlja bármilyen felületre a zárt cellás habot, mivel sokkal magasabb árrést tudnak realizálni rajta. A zárt cellás hab csábító lehet magas hőszigetelő képessége miatt, azonban párazáró tulajdonsága miatt nem alkalmazható olyan helyeken, melyeknek szüksége van a páramozgásra.
Hogyan nyújt kitűnő szolgálatot a szakemberek számára a purhab?
A hagyományos szigetelőanyagok többnyire táblás, vagy tekercses formában léteznek. Ez azt jelenti, ha például 20 centiméter vastag kőzetgyapot szigeteléssel szeretném ellátni a tetőszerkezetem, akkor egy 100m2-es felület esetében 20m3 kőzetgyapot tekercset kell a tüzépből az építkezésre szállítanom. Ennek mind térfogata, mind súlya hatalmas, arról nem is beszélve, hogy fel is kell fogatnom például a szarufák közé.
A különböző befújható verziók sem különböznek ebben: térfogatukat tekintve ugyanúgy el kell juttatni a kivitelezés helyszínére. Ez mind költséges, mind időigényes feladat.
A purhab szigetelés ezzel szemben a nagynyomású, szabályozható rendszereknek köszönhetően, valamint a szigetelőanyag karakterisztikája miatt könnyű szállítást és kivitelezést tesz lehetővé.
Mivel a szigetelőképesség az anyag duzzadásával jön létre, ahogyan megköti a levegőt, keveredés előtt térfogata csupán töredéke végleges állapotához képest. A két komponens két külön hordóban érkezik és mindösszesen egy furgon hátuljában több száz négyzetméternyi anyag elfér. Ez a két hordó nem több mint 0.5m3. Applikáláskor a pisztoly hegyénél érintkeznek először, kifújása közvetlenül a szigetelendő felületre történik, ahol rögtön megtapad, majd ott helyben megdagad. A hosszú adagoló cső és az erős kompresszor pedig lehetővé teszi a furgontól való jelentős távolságban történő alkalmazást is.
Ez az egyszerű szállítás és applikálás gyors és költséghatékony kivitelezést tesz lehetővé, azonban más előnyökkel is jár. Napi több száz négyzetméter haladás is elérhető vele, így a nem-ipari felhasználó számára a kivitelezés nem vesz igénybe egy napnál többet. Alapvetően elmondható a purhabról, hogy a hagyományos szigetelőanyagoknál körülbelül kétszer jobban szigetel, ezért fele olyan vastag réteg is elegendő belőle, azonos szigetelő képesség eléréséhez.
A szigetelést gyakorlatilag bármilyen felületen tudjuk alkalmazni, ami kellőképp pormentes és száraz. Ezen felül a legkülönbözőbb formák és rések sem jelentenek problémát neki. A hagyományos szigetelőanyagokkal szemben ezt nem kell méretre vágni, hogy bizonyos helyeken elférjen, így nem keletkezik felesleg. Nincsen rés az illesztések között, mivel nincsenek illesztések, egy koherens, egybefüggő és hőhíd mentes felületet kapunk. Átépítés, vagy bővítés esetén könnyen vágható, csiszolható, az eltávolított szigetelőanyag pedig nem számít veszélyes hulladéknak, így kommunális hulladékként kezelhető, adott esetben újrahasznosítható.
Egészség és környezetvédelem
A korábban használatos szigetelőanyagok közül a gyapot termékek, a kőzet és üveggyapot egészségkárosító hatással rendelkeznek. Persze megfelelő használat mellett nincsen egészségügyi kockázatuk, azonban tapintásra szúrósak, bőrirritációt okozhatnak, valamint belélegezni kifejezetten veszélyes őket, ugyanis légzőszervi panaszokat okozhatnak. A purhab szigetelés esetén a kész termék 100%-ig érintés biztos, valamint nincsen szálló részecskéje, amit belélegezhetnénk. Semmilyen egészségkárosító hatással nem rendelkezik, hiszen cikkünk elején kiderült, poliuretán felhasználásával készülnek matracaink és mindennapi használati tárgyaink is.
A környezetvédelem, mint irányvonal kifejezetten fontos a modern építészetben. A purhab szigetelés olyan hosszútávú megoldást nyújt, ami megfelelő kivitelezés és használat mellett túl tudja élni magát az épületet is. Környezeti terhelése mellett nem lehet persze elmenni, az építőipar önmagában környezetszennyező. Ennek következményeképp egy dolgot tehetünk: minél időtállóbb anyagokkal, minél tartósabb épületeket építünk, majd ezeket bontás után kellőképp feldolgozzuk és újrahasznosítjuk. A purhab időtállóságával és újrahasznosíthatóságával tesz a környezetért.
Ha cikkünk gondolatébresztő volt számodra, esetleg kérdésed merült fel, többet szeretnél megtudni a hatékony szigetelésről, vagy a purhabról, olvasd el többi cikkünket is szakmai blogunkon.
Telefonos szakmai tanácsadásért pedig hívd ügyvezetőnket, Untener Pétert, aki szívesen válaszol bármilyen felmerülő kérdésre és segít megtalálni a számodra legmegfelelőbb megoldást!
